14. rész

Jó olvasást Melcsi M. :)

* Dani *

Nem értem Panni mért viselkedett így.. Vagyis értem, de még ennyi idő után is ennyire haragudna rám? Csak egy félre értés volt. Téves jeleket küldtem felé, amit, mint utóbb rájöttem teljes joggal értett félre. De én nem ezt akartam, nagyon jó barátomnak tartottam régen.. Mikor elmondta mit érez egy világ omlott össze bennem. Én tényleg hittem a fiú lány barátságban egészen addig, míg el nem távolodtunk egymástól.. Kívülről mindenkinek azt mutatom, hogy erős vagyok, nem bánt semmi, ami eddig bejött, de mióta megismertem Emmát.. Nem tudom, megváltoztam és mikor Emi közelében vagyok valami ismeretlen érzés fog el. Amit eddig egy lány közelében sem éreztem.

Ezt a változás apa is észrevette, mivel nagyon szoros a kapcsolatunk rá is kérdezett. Elmondtam neki mindent és kikértem a véleményét.. Lehet gyerekes, de én adok a véleményére..  Apu csak mosolygott és azt mondta próbáljak egy kicsit többet lenni vele, megismerni. Ha ez sikerült rá fogok jönni magamtól is.

A bulin terveztem, hogy beszélek vele és közelebb kerülök hozzá, mivel tudtam, hogy egyedül nem leszek képes rá, elhívtam pár haveromat. De volt ez a kavarodás Pannival, aztán mindannyian eltűntek, és amikor előkerültek akkor is nagy ívben elkerültek minket. Órákon keresztül próbáltam a közelükbe kerülni, de nem sikerült.. A srácok közben végég cukkoltak, hogy mit akarok én tőle, csak a legjobb haveromnak Dávidnak mondtam el a teljes igazságot apámon kívül, hogy mért el hívtam őket. Ő próbált is biztatni, a többieknek nem érdekelt a véleménye, csak is vele akartam foglalkozni.

Olyan két óra körül feladtam, anyáékkal üzentem nekik és elmentünk a srácokkal. Mivel nagyon ideges voltam és nem akartam egyedül lenni fel hívtam őket xboxozni. Megállás nélkül játszottunk azt se vettük észre, hogy anyáék mikor értek haza, bár nem is nagyon érdekelt minket..

Reggel aztán a fiúk haza mentek, én pedig bedőltem az ágyba és egész nap aludtam, legalábbis próbáltam.

De egyszer csak sikításokra és vízcsobbanásra ébredtem, ami a szomszédból jött. Felkeltem, magamra kaptam valami normális göncöt és lementem az udvarra azzal a gondolattal, hogy majd ma beszélek velük. De hiába szóltam nekik nem válaszoltak inkább Emma és Panni bement a házba és utána nem sokkal a többiek is.

Van egy olyan érzésem nem lesz olyan könnyű Emma közelébe kerülnöm.. Lehet, Panni közénk akar állni? Mi lehet ezzel a célja? Vagy ennek nem is ő áll a hátterében? Emma mióta eltűntek valószínűleg beszélgetni utána lett távolságtartó, addig normális volt velem, kedves, aranyos.. Panni, hogy festette le vajon neki a történteket? Lehet, hogy örökre megharagudott rám??

* Emma *

Reggelem nagyon rosszul indul. Egész éjszaka forgolódtam, alig aludtam valamit, öt percenként felébredtem valamire.. Nyúzottan keltem ki az ágyból és gyors készülődés után indultam a suliba, persze a buszt is lekéstem, úgyhogy az első órámról egy kicsit elkéstem. Ez az utolsó hetünk és utána végre szünet lesz..

Egész nap vonszoltam magam a suli nagyon unalmas volt. Csak szabad óráink voltak azt csináltunk, amit akartunk, ennyi erővel otthon is maradhatunk volna, nem? Én minden órát végig aludtam, már amennyire hagytak a többiek. Szerintem semmi értelme nincs bent lennünk. Panni próbált felvidítani, de ezen a rossz hangulatomon még ő se tudott segíteni. Pedig általában mindig sikerül neki.

De mindegy végre vége a mai óráinknak, indulhatunk haza. Suli kapujában elbúcsúztam a drága barátnőmtől. Buszmegállóig és a buszon is zenét hallgatva a gondolataiba voltam merültem.. Annyira elgondolkodtam, hogy majdnem tovább mentem a kelleténél, de még éppen az utolsó pillanatban le tudtam szállni.

Elindulva egy idő után azt vettem észre, hogy valaki követ így hátra se nézve felgyorsítottam a lépteimet. De aki mögöttem jött ő is gyorsított, sőt elkezdett futni. Így már biztos voltam benne, hogy engem követ és nem csak a véletlen műve vagy nem csak képzelődöm.

Elkezdtem futni én is, ami a válltáskámmal a vállamon nem volt valami könnyű, de rohantam hazafelé és végre hátra néztem, hogy ki az mikor megláttam Danit. Ő volt az, de mért? Jaj, beszélni akar velem, de nekem el kell kerülnöm őt.. Gyorsítottam és elkezdtem futni, ahogy csak tudtam, át akartam menni az utca másik oldalára, még mindig hátra fordulva mikor egy kocsifékezést és dudálást hallottam, aztán elsötétedett előttem minden..

* Dani *

Épp hazafelé mentem a suliból mikor megláttam Emit, ez volt a napom fény pontja a buli óta magamra se ismerek.. Egy őszinte mosolyt se tudtam kicsikarni magamból, pár haverommal ma össze is vesztem. De nem érdekelnek, ők nem érthetik ezt, szerintük az élet csak egy vicc. Mondjuk néző pont kérdése, de akkor is nekem fontos, hogy mi lesz majd később..

 Gyorsítottam a lépteimen, hogy utolérjem. Tudtam, ha utána kiabálok, biztos nem állna meg, ezért követtem. De ő is észrevett, bár nem nézett hátra gyorsított ő is. Elkezdtem futni, mire ő is és egyszer csak azt vettem észre, hogy hátra fele nézve át akar, futni az utca másik oldalára, hogy távolabb kerüljön tőlem. Nem nézett körül csak futott és egy kocsi pont erre jött és közeledett felé…

- Vigyázz Emma!! Kocsi!! – kiabáltam utána, de már késő volt..