6.rész

Sziasztok! Tudom már rég volt rész és ez se lett valami hosszú, amit sajnálok..De a blog új kinézetet kapott amit szeretnék megköszönni Amelia S.-nek aki a példaképem! Miatta kezdtem el a blogot ő inspirált és bár mostanában eléggé elhanyagoltam..De mostantól megpróbálok sűrűbben részt hozni. :) De nem is mondok többet. Ha gondoljátok pipálgassatok vagy komizzatok :)

Ölel és puszil titeket Melcsi M. :)

* Emma *

*2 héttel később*

Ez az idő, amit a család végre együtt töltött nagyon jó volt. Mikor ide értünk nagyon megleptek minket, mert anyának a tesói is itthon vannak, hisz mindketten külföldön dolgoznak. De jó volt őket újra látni. Az egyik nagybátyánknak ráadásul van két gyereke ikrek, fél évesek nagyon aranyosak és imádom őket.

Anya sok helyre elvitt minket: kirándulni a hegyekben, Gyilkos-tó...stb. De a legtöbb időt próbáltuk a családdal tölteni, ritkán van olyan, hogy mindenki itthon van. Persze itt is vannak barátaim, de Panni nagyon hiányzik. Bár örültem, hogy itt lehetek, mégis kétes érzéseim voltak. Boldog voltam és nem akartam haza menni, de ott volt a hiányérzet is és a honvágy.. ez a „Mindenhol jó, de legjobb otthon” dolog.

Ahogy egyre közeledett az utolsó nap egyre szomorúbb voltam, mert nem tudtam mikor jövünk még egyszer.. Ezt persze az itteni barátaim is észrevették próbáltak felvidítani kisebb nagyobb sikerrel. Szeretem őket, de ahogy a nagyszüleimmel velük is keveset találkozok. Virtuálisan tarjuk a kapcsolatot, de az mégse olyan mintha ott lennének velem vagy én itt.. L

Eljött hát az utolsó nap és elköszönök a barátaimtól... Szomorú vagyok, hogy itt kell őket hagynom és a családom nagy részét.. Persze a búcsúzkodást nem bírtam ki sírás nélkül, így ültem be a kocsiba és könnyes szemmel néztem, ahogy elsuhan mellettem minden, míg el nem aludtam..

*

*

*

Arra ébredtem, hogy anya ébresztget. Azt mondta megérkeztünk. Körül néztem és tényleg. Hogy aludtam ennyit?? Hát persze napok óta nem aludtam pár óránál többet és ezt pótoltam most be.. 

*1 héttel később*

  Ez a hét gyorsan elment. Sokat napoztam, fürödtem, röplabdáztam és megismerkedtem jó pár emberrel is. Nagyon jó volt anyával megígértettem, hogy jövőre is ide jöjjünk. De végre megyünk haza. Nem rég beszéltem Pannival ők is nemsokára indulnak. Már várom, hogy újra lássam. J

*

*

*

Épp most fordulunk be az utcánkba Pan előbb írt, hogy ők már haza értek és hívjam, ha mi is, mert rohan hozzám. Hát talán 2 perce se tettem be a lábam a házba, de már hívtam is.

Nem telt bele tíz perc, amire ide ért. Azonnal egymás nyakába ugrottunk egymás szavába vágva meséltünk egymásnak az udvarunkon.

*

*

Jó pár órába telt mire az elmúlt 3 hét eseményeit szóról-szóra elmeséltük egymásnak. Végül átmentünk hozzájuk és én náluk is aludtam. Nagyon jó volt végre vele lenni. Este folyamán tervezgettük a nyarat, filmeztünk, és nagyon sokat nevettünk. Olyan hajnali négy körül mind kettőnket elnyomott az álmosság.